2008. tavaszi erdélyi kirándulás

Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca, németül Klausenburg, néha Clausenburg, latinul Claudiopolis) város Romániában. Erdély történelmi központja és legjelentősebb városa. Az egykori Kolozs vármegye, ma Kolozs megye székhelye. A 2002-es népszámlálási adatok szerint Bukarest és Jászvásár után Románia harmadik legnépesebb városa volt. Két színházával, két operájával, tizenegy felsőfokú oktatási intézményével és számos középiskolájával az ország fontos kulturális központja. Egyike volt annak a hét erődített városnak, amelyről Erdély német nevét (Siebenbürgen) kapta. Híres ezen kívül Mátyás király és Bocskai István fejedelem szülővárosaként, illetve az unitárius vallás bölcsőjeként. Számos műemléke közül a legnevezetesebbek a Szent Mihály-templom, előtte Fadrusz János Mátyás szobrával, a Farkas utcai református templom, illetve a Bánffy-palota.

178 files, last one added on May 24, 2008

A Házsongárdi temetőt 1585. május 11-én alapította a kolozsvári közgyűlés, a pestisjárvány kezdetén. A temető kezdetektől fogva köztemető szerepét töltötte be a város életében, így vallási és etnikai hovatartozástól függetlenül bárki ide temetkezhetett.

76 files, last one added on May 24, 2008

Csíkszeredától 29 km-re északra az Olt felső völgyében fekvő Szenttamással összenőtt nagyközség a Lok és Szádakút-patakok Oltba való torkollásánál fekszik. 1967-ig Balánbánya is hozzá tartozott. A középkorban határában vasat és rezet bányásztak. 1567-ben Zenth Domokos néven említik. Határában a Tarkő havasa alatt feküdt a középkori Tarkő falu. A falu határában a Pásztorbükknek nevezett helyen gyilkolták meg a székelyek Báthori András bíborost, erdélyi fejedelmet 1599. október 31-én. A gyilkosságért VII. Kelemen pápa átokkal sújtotta a községet. A gyilkosság helyére 1816-ban keresztet állítottak, amely ma a templom belső falánál áll a Pásztorbükkön pedig kápolnát építettek. 1910-ben 5391 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Felcsíki járásához tartozott. A világháborúk között fejlett szövetkezeti élet folyt itt. 1992-ben 6678 lakosából 6658 magyar és 20 román volt.
* Római katolikus temploma 1787 és 1802 között épült a régi románkori templom helyett melyből azonban számos műkincset őriz. Kerítése 1813-ban épült.
* Szomszédságában áll a Szent Margit-ház a plébániát segítő nővérek 1995-ben felépült otthona.
* Görög katolikus fatemploma 1787-ből való, most ortodox templom.
* A falu kőbányájában a Garados-dombon kristályos és követ, a mozaik alapanyagát bányásszák.
* A falunak kis tájmúzeuma is van.
* A községből kilátás nyílik a Nagy-Hagymásra.
* Itt született 1896. augusztus 28-án Márton Áron gyulafehérvári püspök, Erdély nagy fia, az erdélyi katolikus egyház nagy alakja, emlékére születésének 100. évfordulóján szobrot állítottak.
* Itt született 1909-ben Kurkó Gyárfás regényíró, politikus.

106 files, last one added on May 24, 2008

A Békás-szoros (románul Cheile Bicazului) egy tektonikus eredetű szurdokvölgy a Hagymás-hegységben, Hargita megye észak-keleti részén, a Békás-patak völgyében. A szorost 1971-ben védetté nyilvánították, jelenleg a nemzeti park része. A Békás-szoros közrefogó hegycsúcsok: Kis-Cohárd (1344 m), Csíki-bükk (1264 m), Oltár-kő (1154 m), Mária-kő (1125 m). Az Oltár-kő nyugati lábánál a Lapos-kanyonon keresztülfolyva a Lapos-patak ömlik a Békás-patakba. A szurdok alsó részén, a Kis-Békás-patak mentén található a Kis-Békás-szoros. A Gyilkos-tó aránylag fiatal képződmény, 1837-ben keletkezett természetes völgyzáródás útján. A Gyilkos-hegy ÉNy-i lábánál felhalmozódott hatalmas mennyiségű sziklatörmelék egy hosszantartó esőzés következtében lecsúszott és elzárta a völgyet.

239 files, last one added on May 24, 2008

Énlakát sajátosan ősi település-szerkezete miatt felvették a világörökségi listára. Célkitűzés: megőrizni a falu ősi képét és formáját. A rendhagyó falu felépítésén ma is felismerhető a tizedrendszer, a családok (nemzetségek) utcák szerinti letelepedése. Ehhez járult hozzá az utódok családi ház körüli telekmegülése, elsősorban birtokosztódás által. Unitárius templomában egy Orbán Balázs által felfedezett ősi székely rovásírású felirat látható (Legvalószínűbb olvasata: "Egy az Isten."). A templom a 15. század második felében épülhetett a helyén állt római Jupiter-templom köveinek felhasználásával. 1661-ben a tatárok felégették, 1668-ban állították helyre, a felirat is ekkori. Kazettás mennyezete 1668-ban, kerítésfala 1745-ben készült. Tornya 1830 és 1833 között épült, 1927-ben restaurálták. Az 1976. évi javításkor a padlózat alól római sír, épületromok és két fogadalmi oltárkő került elő.

99 files, last one added on May 24, 2008

Mondhatnám, hogy úttalan utakon jártunk, amikor Farkaslakáról elindultunk Énlakára és Kőrispatakra, de igazából csak néhány része volt rossz. Azonban a táj közelsége, az emberek szeretete és az együttlét tette mindannyiunk számára felejthetetlenné ezt a túrát. Bözödújfalu, az elárasztott település látványa sajnos elszomorított mindenkit és legyen ez egy olyan dolog, amely soha többé nem ismétlődik meg.

177 files, last one added on May 21, 2008

Kőrispatak a Kis-Küküllőbe ömlő Küsmőd-patak völgyében fekszik Etédtől nyugatra 7 km-re. Udvarhelyszék egyik határszéli települése. A völgy két oldalát 550- 670 m-es dombok szegélyezik. A gyakran földcsuszásokkal tarkított domb oldalakon szántok és legelők, a völgy alján szántok és kertek fekszenek, területe 2805,5 ha. A falut több mint 600 ember lakja, zömük református, kétszáz körüli unitárius harmincegynéhány Hetednapot Ünneplő Adventista és néhány katolikus. A település szalmakalap múzeumáról és kőgyűjteményéről híres. www.korispatak.ro és www.szalmakalapmuzeum.ro

192 files, last one added on May 24, 2008

Szováta a Sóvidék legnagyobb települése, híres fürdő- és üdülőhely. A település a Kisküküllő felső vidékén fekszik és két részből áll: Szováta város és Szováta-fürdő.
Az itt található tavak közül a legismertebb a Medve-tó, mely nevét kiterített medvebőrhöz hasonló alakjáról kapta, a Cseresznyés hegység alatt jött létre. A tó eredeti mérete és alakja mindmáig megmaradt. További tavak: a Mogyorósi-tó, a Fekete-tó, a Vörös-tó és a Zöld-tó.
A só kitermelése valamint a sós tavak gyógykezelésre való felhasználása századok óta ismeretes.

19 files, last one added on May 24, 2008

A Tolvajos tető a Központi-Hargitát a Dél-Hargitától elválasztó nyereg. Itt vezet át a Csíkszereda és Székelyudvarhely közötti országút, mely összeköti a Csíki-medencét Székelyudvarhely vidékével. Innen indul egy út Hargitafürdőre. A Tolvajos-tetőn három nagy kereszt áll, melyek a honfoglalásra, Márton Áron püspök születésére, illetve a csíki katolikus székelyek János Zsigmond seregén aratott győzelmére emlékeztetnek. Ez utóbbi tiszteletére rendezik meg évente a csíksomlyói pünkösdi búcsút. Egy nemzeti színű csokrétát helyeztünk el itt. Google műholdkép: http://maps.google.com/maps?f=q&hl=en&q=N46+20.639+E25+39.193&ie=UTF8&t=k&om=1

7 files, last one added on May 24, 2008

A településnek már a rómaiak korában is működtek sóbányái. A hagyomány szerint eredetileg a mai Deszkásvár-dűlőben feküdt, melyet az itt talált településnyomok megerősítenek. Kápolnásmezőn egykor Szent László kápolnája állott, romjai 1852-ben még látszottak. 1562-ig lakói szabadon rendelkeztek a sóval, ekkor azonban állami monopólium lett. 1910-ben 2888 lakosából 2858 magyar, 17 német, 8 román volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Parajdi járásához tartozott. 1992-ben 3790 lakosából, 3554 magyar, 169 cigány, 64 román volt.

54 files, last one added on May 24, 2008

A település legfontosabb látnivalója Tamási Áron síremléke, amely az évtizedek alatt zarándokhellyé változott. A falu híres írójának temetése 1966-ban volt, a mai síremléket Szervátiusz Jenõ és fia készítette el 1972-ben. Szintén a községben található Tamási egykori szülõháza is, ahol berendezett emlékszoba várja a látogatókat.

102 files, last one added on May 24, 2008

7 files, last one added on May 21, 2008

86 files, last one added on May 24, 2008

69 files, last one added on May 24, 2008

8 files, last one added on May 21, 2008

135 files, last one added on May 24, 2008